„Tárgyalópartneremmel megállapodtunk abban, hogy a rendszerváltás óta nem állt ilyen mélyponton a magyar–magyar kapcsolatrendszer, mint ma, ezért elemi érdek áthidalni a magyar kormány és a határon túli magyarok között tátongó szakadékot” – nyilatkozta április 13-án Németh Zsolt, miután bukaresti látogatása keretében megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A fideszes politikus az Országgyűlés külügyi bizottságának delegációja élén tárgyalt a Tariceanu-kabinet kormányfő-helyettesével, Adrian Nastase képviselőházi elnökkel, valamint Stefan Glavannal, az alsóház külügyi bizottságának elnökével. Németh Zsolt elégtelennek és pótcselekvésnek nevezte a magyar kormány ez idáig tett erőfeszítéseit, éppen ezért Markó Bélával megegyeztek a magyar–magyar párbeszéd intézményes kereteinek újraindítása és a Magyar Állandó Értekezlet mihamarabbi összehívása szükségességében. „Noha az EP külügyi bizottsága nemrég határozatban is szorgalmazta, Románia mindeddig nem rendezte az erdélyi magyarság helyzetét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján” – nyilatkozta Németh. A magyarországi politikus Bukarestben felvetette a kolozsvári magyarellenes incidensek ügyét is, amelyek kapcsán Adrian Nastase és Stefan Glavan, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a hazai rendészeti és igazságszolgáltatási szervek készen állnak arra, hogy elejét vegyék az etnikai indíttatású incidenseknek. /Rostás Szabolcs: Németh autonómiát követelt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./
2005. július 19.
Július 18-án Tusnádfürdőn, a XVI. Bálványosi Nyári Egyetem megnyitóján Emil Constantinescu volt államfő heves támadást intézett az Alkotmánybíróság (AB) ellen. Szerinte az AB tagjai csupán az igazságszolgáltatás bizonyos ágaiban dolgozók előjogainak megőrzésében érdekeltek. – Az AB-ben a kommunista időszakban súlyos vétségeket elkövetett személyek tevékenykednek – tette hozzá a volt államfő. Információi szerint a taláros testületben olyan személyek is helyet kaptak, akik megírták és alkalmazták Nicolae Ceausescu egyes dekrétumait. A taláros testület egyes tagjai az 1950-es években a katonai ügyészségen dolgoztak. Predescu alkotmánybíró például karrierje elején, az 1950-es években, részt vett az ellenzékiek vallatásában. Nicolae Cochinescu vizsgálta ki az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket, szerepe volt az 1989-es forradalommal kapcsolatos iratcsomók leállításában. – A volt szekusokból és pártaktivistákból álló oligarchia a 2000–2004 közötti SZDP kormányzás során erősödött meg az RMDSZ segédletével – mondta Constantinescu. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy vélte, hogy válságban van a román–magyar kapcsolat, amit a romániai politikai helyzet is súlyosbít. Németh az észak-erdélyi autópályát említette, és közölte, várja, hogy milyen konkrét eredményre jutnak az illetékesek. – A román–magyar kapcsolat tejesen normálisan alakult – vélekedett Stefan Glavan, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. /Kiss Olivér: Heves támadást indított Constantinescu az Alkotmánybíróság ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
